P�r h�nappal ezel�tt m�g �r�ltem volna, hogyha t�lem k�r seg�ts�get. M�r csak az�rt is, mert besz�lhettem volna vele.
Most pedig... van bennem egy r�sz, ami n�ha szeretne vele besz�lni, az�rt m�gis el�g sok id�t t�lt�tt�nk egy�tt.. a m�sik r�szem viszont ki akarja szedni az �letemb�l �r�kre, mert n�ha m�g mindig el tud szomor�tani, �s azt mondj�k, hogy azokat az embereket ker�ld el. Sz�val most valahogy a kett� k�z�tt vagyok, ami abb�l a szempontb�l j�, hogy nem r� gondolok a nap 24 �r�j�ban, �s nem negat�v gondolatok keringenek a fejemben folyamatosan, mint f�l �vvel ezel�tt. M�ltkor, mikor k�t h�nap ut�n r�m �rt, akkor nagyon m�rges, vagy ink�bb ideges lettem, de ami fontosabb volt, hogy amint megl�ttam, hogy �rt, a sz�vem veszett�l elkezdett dobogni. Ma m�r az�ta jobban vagyok, nem veszem ennyire magamra az eg�szet, �s el tudom m�r k�pzelni a j�v�met n�lk�le is. B�r a j�v�met illet�en el�gg� gondban vagyok n�ha, �s g�z�m sincs mi lesz velem. B�r rem�lhet�leg k�t �s f�l �v m�lva egy diploma lesz a kezemben ( lassan m�r a fel�n�l j�rok XD ), �s akkor az egy kiindul�si alapnak j� lesz. B�r ahogy ismerem magamat, maradok majd ann�l a t�m�n�l, �s nem fogok m�st keresni. De az m�g messze van, ki tudja mi lesz m�g addig.  Ami most j�, hogy nem �rzem magamat rosszul. Nem azt mondom, hogy folyamatosan boldog vagyok. Az t�lz�s. De m�r nem vagyok folyamatosan szomor�. M�r nem �gy �bredek reggel ,hogy s�rok, vagy hogy s�r�s k�zel�ben vagyok.

�lvezni akarom az �letet. Hogy vele, vagy n�lk�le? Az most m�r mindegy. �s m�r nem rajtam m�lik.